Bejó Ádám (Fotó: Szabó Gábor)

- Hogyan mutatnád be magad?
- Miskolcon születtem, itt végzetem el az iskoláimat is. Jelenleg a Testnevelési Egyetem hallgatója vagyok. Ötéves korom óta járok ki a DVTK mérkőzéseire. A régi Tribünön kezdtem édesapámmal és nagyapámmal. Később, ahogy kezdtem elszakadni az ősöktől, inkább már a haverokkal jártam mérkőzésekre. Eleinte a régi ultra szektorból, mostanában az „X, Y, Z” szektorok valamelyikéből, valamint néha a Napos Oldalról buzdítom a csapatot. Régebben, amikor tehettük, akkor majdnem minden idegenbeli mérkőzésen ott voltunk. Volt olyan szezon, amikor 30-32 mérkőzésen szurkoltam, a másodosztályban néha többön is.

- Mi a te sportágad pontosan?
- Fitnesz-testépítés. A jelenlegi verseny, amin indulni fogok, a fitnesz vonalat képviseli. Itt lényegében modellként kell megjelenni a színpadon. Nem csak az ember izomzatát pontozzák, hanem magát a megjelenést is.

- Ilyenkor kerül rátok a barnító krém is?
- Igen, az is. (nevet – a szerk.) A frizurától a mimikáig minden nagyon fontos. Klasszikus testépítésben is szoktam indulni, ahol nem az óriási testtömeg, hanem az atletikus alkat a fontos. Ez jobban is fekszik nekem, hiszen korábban atletizáltam, szertornáztam, karatéztam. Fociztam is pár évet még a sportiskolában. Ezzel alapoztam meg ezt a sportágat.

- Milyen versenyre készülsz most?
- Az októberi magyar bajnokságra, ami egyben kvalifikációs verseny a novemberi budapesti fitnesz világbajnokságra is. Az IFBB szervezetnél versenyzek, aminek a sajátossága, hogy csak és kizárólag doppingszerek használata nélkül lehet színpadra lépni. A hazai vb egy nagy lehetőség mindenkinek, aki amatőr vagy fél amatőr szintről szeretne profi szintre lépni.

- Te is itt tartasz jelenleg?
- Ez a célom. Egy-két éve kezdtem el komolyabban foglalkozni a sportággal. Az edzések, a felkészülés hosszabb időt vett igénybe, a versenyzés még nekem is friss egy kicsit.

Bejó Ádám és Csontos Zsuzsa (Fotó: Szabó Gábor)

 

- Hogy kerested meg a klubot? Milyen volt a fogadtatás?
- Az egyik szurkolói fórumon javasolták szurkolótársak, hogy keressem meg a Diósgyőrt, amit nekik ezúton is köszönök, hiszen sokan bátorítottak. Először Szabó Tamás Úrnak írtam, nagyon pozitív volt a reakciója. Az ügyvezető úr visszaírt, hogy szeretne velem találkozni, aminek nagyon örültem.

- Miért lepett meg a pozitív fogadtatás?
- Megmondom őszintén, nem is számítottam arra, hogy szóba áll velem, hiszen jóval nagyobb és híresebb sportágak tartoznak a klubhoz. Ez a sport is látványos, ha valaki a helyszínen megtekinti, de kevésbé ismert. Ez teljes egészében önköltséges sportág, a hobbijukat emelik az emberek versenyszintre.

- Talán nem kell külön megkérdezni, de miért pont a DVTK?
- Mint minden helyi srácnak, nekem is gyerekkorom óta dédelgetett álmom, hogy a DVTK sportolója legyek, ennél nagyobb motiváció nem létezik. Hiába egyéni sportágról van szó, sokkal meghatározóbb, ha olyan egyesület, klub színeiben készülhetek, amely a legközelebb áll a szívemhez. Nem is fordult meg más a fejemben. A focit is nagyon szeretem, a kosárlabdát is. Jégkorong-meccsekre eddig nem nagyon jártam, de most már fogok, hiszen kicsit magaménak érzem így már őket is. Pluszmotivációt ad nekem, hogy ebben a klubban szerepelhetek. Korábban egy budapesti egyesületnek voltam a versenyzője, akikhez semmilyen érzelmi kötődésem nem volt. A versenyeken csak úgy lehet részt venni, ha valaki valamilyen egyesületnek az igazolt versenyzője.

"Csak a Diósgyőr!"

 

- Ha össze akarom foglalni, akkor egy új, egyszemélyes szakosztállyal gazdagodott a DVTK.
- Mondhatjuk ezt is, igen. Remélem, hogy a későbbiekben mások is csatlakoznak majd!

- Engedd meg, hogy én is köszöntselek, sok sikert neked! Hajrá, Diósgyőr!
- Köszönöm szépen, igyekszem megfelelni az elvárásoknak. Köszönöm a lehetőséget is! Csak a Diósgyőr!

Szólj hozzá a DVTK hivatalos facebook oldalán!