- Újkori története harmadik élvonalbeli évében harmadik ezüstérmét nyerte a DVTK. Elégedett vagy a csapat teljesítményével?
- Kifejezetten elégedett vagyok! Harmadik NB I.-es szezonunknak - bár ezt nem vertük nagydobra - baljós előjelekkel vágtunk neki. Medvegy Nóra visszavonulásával elvesztettük a magyar top 3-as női játékosunkat, és két kiváló nagymesterünk, Prohászka Péter és Bérczes Dávid ösztöndíjjal az USA-ba távozott. A legnagyobb érvágást mégis a korábbi csapatkapitány, Héra Imre váratlan távozása jelentette az átigazolási időszak utolsó előtti napján, amit a sakkszövetség honlapjáról tudtam meg. Ilyen előzmények után sok jóra nem számíthattunk. 

- Ehhez képest a csapat az első fordulóban megverte a sokszoros bajnok és címvédő, bivalyerős Nagykanizsát. 
- Előzetesen nem mi voltunk a találkozó esélyesei, és az előzmények ismeretében az ellenfél talán nem is vett annyira komolyan minket. Ez a sportban mindig megbosszulja magát. Az élőpontok alapján szinte minden táblán előnyben voltak, de olyan jól sikerült a csapatot összeállítani, hogy teljesen megérdemelten, de az utóbbi évek legnagyobb meglepetését okoztuk. Sültek a dolgok, és öt táblán is sikerült extrát hozni. Az első hat táblán három partit nyertünk, tehát ők hármat vesztettek, amire emberemlékezet óta nem volt példa a Nagykanizsa történetében. Almási Zoltán, Areshchenko és Antal Gergő is brillírozott. Hasonlóan ki kell emelni Erdős Boglárkát, aki értékes remit szállított és Kun Gábort, aki az igen kreatív Aczél Gergő nagymestert kiélezett végjátékban tartotta remin. Csodálatos meccs volt, gyönyörű emlék. 

- És egyből megváltoztak a bajnoki cím esélyei.
Igen, ettől fogva a kezünkben volt a sorsunk. Leegyszerűsítve, ha akár minimálisan is nyerünk minden meccset, akkor bajnokok vagyunk.
A második fordulóban a Zalaegerszeg ellen nem jöttek annyira a pontok, csak 7,5-re nyertünk, de a következőben, a teljes hadrendben kiálló Dunaharaszti ellen ismét hengereltünk, 8,5.

- Mikor kezdtek gyülekezni a viharfelhők?
- A Paks elleni meccsen. Tudtuk, ha az megvan, megvan a bajnoki cím is. Ennek megfelelően erős csapattal érkeztünk, de nagy hiányosságunk volt az ifi táblán, mert kiváló ifjúsági játékosunk, Kozák Ádám a gibraltári sakkfesztiválon játszott. Sajnos semmilyen módon nem tudtuk elérni a szüleinél, hogy hagyja ki azt a versenyt. De ez csak az egyik faktor volt. Mint korábban nyilatkoztam, 5 tényező szerencsétlen együttállása kellett a vereséghez. világossal 3 partit adtunk könnyebben remire, ami ilyen meccsen nem megengedhető, végig kell játszani, keresve a nyerést. Kiváló légiósunk, Kravtsiv nagymester jobban állt, az ellenfele kétszer ajánlott remit, de ő nyerni szeretett volna, így nem fogadta el, majd a végjátékban vesztőt húzott. Ez volt az első veresége diósgyőri színekben. Nem volt szerencsénk a játékvezetéssel sem, a meccset megóvtuk, de elutasították, így maradt a 6,5-5,5 arányú vereség. De még itt se volt veszve minden. 

- Hogyan alakult a bajnoki hajrá?
A folytatásban három könnyebbnek nevezhető meccskövetkezett. A Maróczyt és a Kőbányát egyaránt 9-3-ra vertük, míg a Makó ellen csak egy szolid 7,5 sikerült.
Ekkor rendezték a Nagykanizsa - Paks rangadót is, ahol nekünk döntetlen vagy minimális arányú Nagykanizsa győzelem kellett. Nos, a címvédő hengerelt, 8-4-re verték a Paksot, így csapatpontban holtverseny jött ki, és a táblapontok döntöttek. Ebben az összevetésben 6 egységgel jobban álltak a kanizsaiaknak. 
A 8. fordulóban felcsillant a bravúr lehetősége, mert 11-1-re kiütöttük a Pénzügyőrt, míg a Nagykanizsa csak 8-4-re nyert, de az utolsó fordulóban egyaránt 8,5-8,5 sikeredett, így 16-16 csapatponttal végeztünk, azonban a Nagykanizsának hárommal több táblapontja volt, nevezetesen 76, míg nekünk 73. Ez 8,11-es meccsátlagnak felel meg, ami azt jelenti, hogy az átlagunk alapján minden meccsünket több mint 8-ra nyertük. Ez félelmetes mutató. Remek, nagyon erős bajnokság volt, ahol értékes ezüstérmet szereztünk. 

- Tehát örülsz az ezüstnek?
- Igen, meggyőződésem, hogy nem az aranyat vesztettük el, hanem az ezüstöt nyertük meg. 
Látszik, hogy csökken a különbség, előbb-utóbb elcsípjük a Nagykanizsát. Ki kell emelnem, hogy közel fele akkora költségvetésből dolgozunk, mint a sokszoros bajnok, és a Paksnak is nagyobb a büdzséje a miénknél. Maga lett volna a csoda, ha ilyen anyagi hátrányból letaszítjuk őket a trónról. És nagyon közel álltunk ehhez a csodához. 

- Kik voltak a húzóemberek?
- Az egész csapat nagyon jól teljesített. Almási nagymester idén többet vállalt és nagyon jól szerepelt az első táblán (4/6.) Az igazi csodafegyverünk GM Areshchenko volt, aki tulajdonképpen már visszavonult, de jó kapcsolatot ápolunk és sikerült elcsábítani pár parti erejéig. Az ő 4/4-es mutatója egészen kiváló. Hasonlóan káprázatos szezont futott GM Antal Gergő, aki kilenc partijából hét pontot hozott. Saját bevallása szerint ez volt az eddig legjobb idénye a magyar NB I.-ben. IM Kozák Ádámot is ki kell emelni, sajnos ő csak nyolc partit játszott, mert a második legfontosabb meccset kihagyta, de 7/8-as mutatója parádés. A saját nevelésű nagymester, GM Korpa Bence is kitett magáért (6/9). A kevesebb partit játszók közül meg kell említenem IM Nayhebaver Martint (4,5/5), IM Almási Istvánt (4/5), FM Handó Vilmost (4/6), vezetőedzőnket, FM Zámbó Zoltánt (3,5/4) és FM dr. Füsthy Zsoltot (2,5/3). Újonnan igazolt női játékosunk, Erdős Boglárka is kiválóan teljesített, bátran mondhatom, hogy szereplése meghaladta várakozásainkat (5/7). De mint mondtam, az egész csapat előtt le a kalappal, mindenki nagyon koncentrált volt az egész szezon alatt.

- Beszéljünk a második csapatról, akik az NB I/B-been szerepelnek!
Jó kis második csapatunk van, tavaly utcahosszal nyertük az NB II.-t, és már akkor mondtam, hogy az a csapat az NB I/B elejére is jó lesz. Páran kinevettek ekkor, de a játékosok igazolták az optimizmusom, ami igazából realizmus volt. Sokan kérdezik, sakkozók is, hogy minek NB I/B-s csapat az NB I. mellé. Elég, ha erre azt válaszolom, hogy az idei szezonban a tíz első osztályú csapatból nyolcnak volt NB I/B-s gárdája. Kell egy komolyabb bajnokság, ahol azok a játékosok, főként FIDE mesterek tudnak játszani, akik helyenként beférnek az NB I.-be, de pár alkalommal nem. Ha egész szezonban csak azt a 3 vagy 4 meccset kapnák, eligazolnának máshová, ahol 11-et játszanak. Így viszont mélyebb a keretünk, jobban tudunk variálni az összeállítással és ezek a játékosok sokat tudnak segíteni az NB I.-ben is. Szakmailag tehát mindenképpen indokolt az NB I/B-s csapat. 

- Nagy küzdelem után bronzérmet akasztottak a sakkozók nyakába.
Igen, 11 forduló nagyon sok, az ellenfeleink is erősek voltak, de elég mély a keretünk, sok mester is van benne, valamint számíthattunk saját nevelésű mesterjelöltjeinkre is. Két-két vereség és döntetlen mellett hét győzelmet arattunk, ami szép teljesítmény. Ketten játszották le mind a 11 fordulót, IM Kis Pál (6,5/11) és Dobai Szabolcs (8/11), aki egyben a csapat legjobb pontszerzője is lett. Ki kell még emelni FM Handó Vilmost (4,5/6), Kun Gábort (4/6), FM Zámbó Zoltánt (4,5/7), FM dr. Ág Norbertet (5,5/8), Najgebauer Szemjont (3,5/4) valamint Kovács Tamást (5/7). De itt is el kell mondanom, mindenki hozzátette a magáét, aki szerepet kapott a szezon során. Nagyon örülünk ennek a bronzéremnek. 

- A szakosztály másik alappillére az utánpótlás-nevelés. Itt milyen fejleményekről tudsz beszámolni?
Nagyon jól haladunk. Vezetőedzőnkkel, FM Zámbó Zoltánnal egy előre kitűzött úton járunk, aminek már most látszanak az eredményei. A gyerekek egyre nagyobb szerepet kapnak a megyei csapatokban, és mutogatják oroszlánkörmeiket. A megyei I.-ben ezüstérmet, a megyei II.-ben bronzérmet szereztünk, ezen utóbbi sorozatban a lejátszott 84 partiból 40-en ifik ültek a tábla mellett. Jövőre ezt a számot felvisszük 60-ra. 
Négy csoportban folynak az edzések, a legfiatalabb versenyzőnk alig 6 éves. Fontosnak tartjuk a versenyeztetést, minden nevezési díjat fizetünk ifjúsági játékosainknak. 
Jelen vagyunk az iskolákban is, 7 helyen tartottunk idén heti rendszerességgel sakkfoglalkozásokat. Igazolt ifjúsági versenyzőink száma jelen pillanatban 23, sakkoktatásba bevont gyerekek száma közelíti a 100-at. Csak összehasonlításképpen, a Nagykanizsának 13 igazolt ifi sakkozója van, a Paksnak 6.

- Hogyan látod a jövőt?
Bizakodóan. Öt éve egy körülbelül a 100. helyen és a megszűnés szélén álló csapatot vettünk át. Ebből 2 év alatt NB I., azóta 3 élvonalbeli bajnoki ezüstérem lett. Második csapatunk a megyei II. osztályból indult, ma az ország 16. legjobb csapata. 88 igazolt versenyzőnk van, ezzel az MTK mögött mi vagyunk a második legnagyobb sakkszakosztály az országban. 
Ifjúsági játékosaink nyitottak, okosak, igyekvők, minden esélyük megvan, hogy mesterek, akár nagymesterek legyenek. 
Van jövőképünk, és meg is fogjuk azt valósítani. Öt év alatt hihetetlen fejlődésen mentünk keresztül. Ha a következő öt évben ennek csak a felét produkáljuk, nem kerülhetjük el a sorsunkat. Mi leszünk a legnagyobb és legsikeresebb sakkszakosztály Magyarországon.