- Magabiztosan nyertétek meg az alapszakaszt. Hogyan látod az augusztus óta eltelt időszakot?

- Az alapszakaszban tizennyolc mérkőzésből tizenhatot megnyertük, ezzel együtt úgy gondolom, hogy nem volt ez sétagalopp, még akkor sem, ha a másodosztályú bajnokságról beszélünk. Ugyanúgy járni kell edzésekre, és a hétvégi mérkőzésekre mind mentálisan mind fizikailag fel kell készülnünk, az idegenbeli meccsekre utaznunk kell, mint az élvonalban, és ne felejtsük el, hogy becsúszott két vereség is, úgyhogy minden találkozón meg kellett dolgoznunk a pontokért, a játszmákért. Sokszor a „győzelmi kényszer” alatt nehezebb játszani, mint egy élesebb mérkőzésen. Nem mondom, hogy egyszerű volt, de eddig hoztuk a kötelezőt.

- Melyik találkozóra emlékszel vissza a legszívesebben?

- Több szempontból is az első mérkőzést említeném, amelyet a helyi rivális MVSC ellen játszottunk. Csapatunknak ez volt a bemutatkozó mérkőzése, és mindjárt hazai környezetben, pályaválasztóként, illetve több játékos is korábban az MVSC színeiben játszott. Vegyes érzelmekkel mentünk fel a pályára, ezzel együtt jól játszottunk aznap és győzelemmel kezdtük a bajnokságot. Emlékezetes még számomra a Balatonfüred elleni párharc, melyet a Magyar Kupában vívtunk meg ellenük. Ott szerepel három külföldi játékos is, akik minőséget képviselnek, ezért nagy kihívást jelentett számunkra velük játszani.

- Ha már szóba hoztad az előző klubodat, köztudott, hogy a csapat magja együtt érkezett onnan. Csak a zöld szín változott pirosra, vagy másban is érződik a különbség?

- Nagy kihívást jelent a város legnagyobb klubjában játszani, ez új érzés és motiváció. Bárki bármit mond, a DVTK valóban egy brand, teljesen más a megítélése országos szinten is ennek a klubnak. Ezen kívül azt érezzük, hogy jobban odafigyelnek ránk Diósgyőrben, illetve a szakmai munka feltételei jobban biztosítottak itt.

- Megfeleltél a saját magad által támasztott elvárásaidnak? Csapatkapitányként sikerült kialakítani a kohéziót?

- Elég régóta ismerjük egymást a lányokkal, túl sok újdonság nem volt ebből a szempontból. Ismerjük már egymás mozdulatait és szinte gondolatait is, mindannyiunk személyiségének megvan a jó oldala, de azt is tudjuk milyen az, amikor valamelyikünk bal lábbal kelt fel, és ilyenkor hogy kell viszonyulni hozzá. Úgy érzem, a csapatunk eléggé összetartó, sokszor van közös programunk az edzéseken, mérkőzéseken kívül is. Ami pedig a saját teljesítményemet illeti, általánosságban azt mondhatom, hogy meccsről meccsre a centerposzttól elvártakat hozom. Valamikor a blokkok jobban sikerülnek, főleg magasabb csapatok ellen, vagy ha agilisabb, erősebb csapat ellen játszunk, akkor jobban kijönnek ezek a pontok. Az ütés-hatékonyságom nagyban függ a nyitásfogadástól, mert ha az jól megy a csapatnak, akkor a pontos bejátszások után a feladó is könnyebben tud osztogatni, azaz a centerek is jobban tudnak érvényesülni. Úgy gondolom, hogy mezőnymunkában azért van még hova fejlődnöm, illetve a nyitásaim hatékonyságán is lehet javítani.

- Az alapszakasz után hogyan tovább? Sok szurkoló nem ismeri a bajnokság lebonyolítását, kérlek, segíts nekik.

- Valóban lement az első kör, valamennyi csapat ellen kétszer játszottunk, egyszer hazai pályán, egyszer pedig idegenben.  Most az úgynevezett második kör jön, amelyben az első osztályú csapatok U21-es csapatai már nem vesznek részt. A továbbiakban a bajnokság első hat csapata játszik egymással. Az alapszakaszból hozzuk tovább az ott megszerzett pontjainkat. Végül a Nyugati, a Közép és Keleti csoportok első helyezettjei játszanak egymással egy napon, és úgy dől el, hogy ki juthat fel az első osztályba osztályozó mérkőzés lejátszása nélkül. Reményeink szerint Keletről mi leszünk ott ezen a hármas tornán.

- Milyen esélyeink vannak a feljutásra?

- A Közép-csoportban a Kecskemét vezet, nekik éveken át NB I.-es csapatuk volt. Most talán ahhoz képest gyengébb kerettel bírnak, de mégiscsak az élen állnak a csoportjukban, úgyhogy biztos jó csapatuk van. Nyugaton pedig az a Balatonfüred vezet, akikkel a Magyar Kupában már találkoztunk ősszel. Ugyan mindkét meccsen kikaptunk tőlük, itthon 3:1-re, a visszavágón szorosabb csatában már csak 3:2-re, én bizakodó vagyok. Azóta eltelt néhány hónap, még jobban összeszoktunk, sokat dolgozunk. Véleményem szerint, ha eljutunk a legjobb három csapat közé, izgalmas mérkőzéseket fogunk tudni játszani velük is, szurkolóinkkal a hátunk mögött, természetesen győzelmi esélyekkel. Bízom benne, hogy a mérkőzéseinkre minél többen kilátogatnak a szurkolók, nagy szükségünk lesz rájuk!

Női Röplabda NB II. rájátszás 1. forduló

2018. március 4., vasárnap
15:00 DVTK - DEAC

A belépés ingyenes.